Csak olvasgatom az Index által elénk prezentált válogatott blog-finomságokat és fogom a fejem. Magyarország mindig is híres volt arról, hogy mindenféle jelzőket akasztunk magunkra meg másokra, miközben halvány lila segédfogalmunk nincs arról, hogy valójában mit is jelent maga a fogalom...
Volt ugyebár Horthy nettó fasiszta meg náci. Ezt ugyan a jó kommunisták találták ki, és aki egyszer is vette a fáradtságot, hogy utána olvasson Horthy Miklós életének és munkásságának, valamint a "náci" és "fasiszta" szavak jelentésének, az rájöhetett hogy ez kapitális baromság. Volt már Gyurcsány kommunista, diktátor, rendőrállam-építő és elmebeteg (bár ez utóbbiban még lehet is valami). Volt már Orbán fasiszta sőt (tessék megkapaszkodni!) ennek szöges ellentéte, kommunista is, ráadásul ezt a két jelzőt egy éven belül érdemelte ki. A sort hosszan folytathatnánk, de felesleges. Ez a pár példa is elég ahhoz, hogy lássuk, mennyi mindennek neveztettek és neveztették magukat pártok és politikusok anélkül, hogy a rájuk aggatott jelzőkhöz akár csak halványan is közük lett volna.
Korunk két legdivatosabb jelzője a "diktatúra" és a "demokrata".
Magyarországon, mint tudjuk, diktatúra van. Nem működhetnek pártok, nincs semmilyen mód a "másként gondolkodók" számára a vélemény kinyilvánításának, nem lehet tüntetéseket szervezni, nem tartanak választásokat, nem működik a parlament, működik viszont titkosrendőrség aki elhallgattat mindenkit aki fel meri emelni a hangját a rendszer ellen. Ha Magyarország jelenlegi berendezkedésére ismert a Kedves Olvasó, azt tanácsolnám, sürgősen forduljon pszichiáterhez, mivel súlyos téveszmék gyötrik.
Magyarországon erősen központosított jelenleg a hatalom (nem jobban egyébként, int az USA-ban, Franciaországban, vagy Németországban), és a jelenlegi kormánypárt eddig soha nem tapasztalt mértékben folytat zsákmánypolitikát. Ez sokaknak nem tetszik, nekem sem. De a demokratikus intézmények egyike sem szenved korlátozást, nem is forognak veszélyben, tehát Magyarországon határozottan nincs diktatúra.
A másik nagy kedvenc jelző a "demokrata". Ezt a jelzőt Gyurcsány Ferenc egyik hagymázas rémálmában böfögte a köztudatba, miszerint ő egyedül demokrata, a többiek pedig nem. Aztán rájött, hogy ő egyedül kevesen van, ezért kiterjesztette a "demokrata" fogalmát mindenkire, akiről úgy gondolta, hogy segíthet neki a Szent Küldetésben, vagyis leváltani a Patást. Aztán a többi kormányváltásra készülő párt is birkamódon átvette. Ma ott tartunk, hogy a baloldaliak igen sajátságos "demokrata" fogalmat dolgoztak ki, aminek semmilyen módon nincs köze a demokráciához.
Demokrata ugyanis mindenki, aki az MSZP-re, az Együttre, az LMP-re, a DK-ra, vagy más baloldali/középpártra hajlandó szavazni. Vagyis a "demokrata" már nem államelméleti eszme, hanem pártpreferencia szerint, vagyis már az alapvetés is teljesen kiforgatja a "demokrata" jelzőt eredeti értelméből. És hogy milyen más jellemvonásai vannak egy "demokratának"? Nos... Semmilyen. Aki bizonytalan az még nem érdemelte ki a "demokrata" megtisztelő titulust. Aki a Jobbikra szavaz az nettó náci, aki meg a Fideszre, az mind "fidesznyik". Ez utóbbi jelző egyébként az MSZMP-t, illetve utódpártját, az MSZP-t kritika és erkölcs nélkül kiszolgáló funkcionáriusokra és talpnyalókra az ezredfordulóig használt "csinovnyik" szóból ered, amely jelzőt egyébként megint csak hibásan alkalmazták. Vagyis röviden: Aki ellenünk van, az már nem lehet "demokrata", ergo ők mind a demokrácia ellenségei, "nemdemokraták". Elég erőteljesen leegyszerűsített és kicsavart értelme ez az oly magasztos és összetett demokrata-fogalomnak.
Ezek a "demokraták" semmivel sem állnak közelebb a valódi demokratákhoz, mint bármelyik másik párt szavazói. Sőt, még távolabb is állnak tőle, hiszen saját torz demokrácia-fogalmukat kívánják az egész országra ráerőltetni, melyben a "demokrata" egyetlen ismérve, hogy rájuk szavaz. A demokráciába nyilvánvalóan csak demokraták tartozhatnak, hiszen aki nem demokrata, az a demokrácia ellen van. Melyik is az a politikai rendszer, amelyik csak akkor tekint egy embert a rendszerbe tartozónak, ha az az általa meghatározott pártra szavaz? Ja igen, a diktatúra.
Az ilyen, és ehhez hasonló kritikátlan pártkatonáknak (vagy a másik oldal legismertebb képviselőjének) nem az a bűnük, hogy az MSZP-re, vagy az E14-re, vagy a Jobbikra, vagy a Kommunista Pártra, vagy a Fideszre, vagy mittudoménkire szavaznak. Még csak nem is ostobaságuk, vagy tudatlanságuk a bűnük, mert többnyire olvasott, tanult, értelmes emberek ők. Megbocsájthatatlan bűnük viszont, hogy gerinctelen módon, a fogalmakat meghamisítva, eltorzítva, a magyar népet szándékosan butítják és becsapják, hogy ezzel kenyéradó pártjuk számára maximalizálják a szavazatokat.
Az ilyen emberek százszor ártalmasabbak, mint bármilyen Magyar Gárda. Míg utóbbi a szerencsétlen kisembereket, a tanulatlanabb, elkeseredett népréteget szólítja meg, utóbbi, egyébként intelligens és tanult emberek képességeikkel és lehetőségeikkel visszaélve a magyarság színe-javát, az értelmiségieket, és a felnövekvő generációt igyekszenek elbutítani és elkorcsosítani. Ilyenkor mindig egy híres idézet jut eszembe: "A nagy erő nagy felelősséggel is jár." Mégpedig pártállástól függetlenül, legyen az "demokrata", "nemzeti", "együttműködési" vagy tudomisén.
